Ha a restauratív fogorvosi beavatkozások utóbbi években történt paradigmaváltását röviden szeretnénk összegezni, a kulcsszó a komprehenzív megközelítés lenne
Az életkor előrehaladtával a fogak folyamatosan kopnak, de ez a foganyagveszteség egyénenként
változó, mivel számos járulékos tényező befolyásolja. A fogak felszínének kopása különböző klinikai formákban jelenhet meg (abrázió, attríció, abfrakció, erózió), amelyek hátterében eltérő etiológiai faktorok állhatnak.
Az elôre látható esztétikai és funkcionális végeredmény
a legfontosabb célok egyike
a restauratív fogászatban. Ezen eredmények megjósolhatóságát szolgálja a diagnosztikus felviaszolás. Fontos információkat szolgáltat a kezelésre vonatkozóan, de a kezelés eszközeként is felhasználható.
A diagnosztikus felviaszolás a felviaszolás alapján készített ideiglenes fogpótlás biológiai integrációja által válik klinikai értékûvé. Egy lehetôség, hogy a páciens, a fogtechnikus és az orvos csapatként mûködhes-sen együtt a sikeres, végleges fog-pótlás elkészítésében. (tovább…)
A restauratív fogászat legfőbb célja és feladata a fogak biológiai, funkcionális, valamint esztétikai helyreállítása a parodontium egészségének megőrzése mellett, a lehető legkisebb foganyagveszteséggel járó eljárás lkalmazásával.
Ezeknek a kritériumoknak a frontfogak esetében az adhezív technika nyújtotta lehetőségek felelnek meg leginkább (például kerámiahéjak). Ezen típusú restaurációk hosszú távú megbízhatóságát számos tanulmány támasztja alá. Így megteremtődhet annak a lehetősége, hogy a frontfogak koronákkal történő ellátásának indikációs területe két speciális esetre szoruljon vissza: 1. jelentős fogállomány-veszteséggel rendelkező fogak ellátása; valamint 2. elégtelen koronák cseréje. (tovább…)